Gesztesi Albert

Arckép-3mA fényképezéssel középiskolás koromban ismerkedtem meg. Az azóta már megszűnt Szabó József Geológiai Technikumban végezetem 1964-ben. Itt kötelező volt elsajátítani a fényképezés alapjait, megtanították a fotóvegyszerek keverését, elkészítését, a fekete-fehér filmhívás és papírkép készítés fortélyait.
A sors úgy hozta, hogy eddigi életemben mindig kapcsolatban voltam a fényképezéssel. A MTA Csillagvizsgáló Intézetében dokumentációs fényképezésen kívül tudományos fotókat is készítettem. Később, a Földmérési és Távérzékelés Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (Penc) többek között műholdak fényképezésével is foglalkoztam. Speciálisan erre a célra fejlesztett AFU-kamerával az éjszakai égen átvonuló műholdakat fényképeztük (19 cm széles rollfilmre!). A hasonló célú SBG- távcsővel 9×12 cm-es üveglemezre fényképeztünk.
A Távérzékelési Főosztályra kerülve 3-4 évig légifotókat készítettem. AN-2-es és Pilatus Porter kisrepülőkről Hasselbad, valamint Asachi kamerákkal úgynevezett multispektrális felvételeket készítettem az ország különböző területeiről. (Négy Hasselbald kamera szinkronban működött. A gépekben fekete-fehér film volt – háromban normál érzékenységű, a negyedikben infravörös. Az így kapott ff. negatívokból additív szűrőzéssel (kék, zöld és vörös) állítottam elő színes (hamis-színes) képeket, a kutatási feladatnak megfelelően. Ebben az időben a színes fényképezés és színes laborálás technikáját is megtanultam és nagy gyakorlatot szereztem benne. Orion típusú transzformációs nagyítógéppel (negatív tartója 24×24 cm!) űr- és légifelvételeket transzformáltunk katonai térképvetületekre. Durst 2000 típusú nagyítógéppel (hasonló méretű negatívtartóval) méteres színes nagyításokat készítettem. Részt vettem az űrfelvételek feldolgozásában és interpretálásában.
Közben elvégezetem az ELTE-n a Csillagászat szakot, később a Földrajz-tanári szakot.
1986-tól a TIT Budapesti Planetáriumában dolgoztam (onnan mentem nyugdíjba). A Planetáriumban az előadások szemléltetéséül szolgáló diaképek készítését végeztem – sok más feladatom mellett. A Planetáriumban meg kell oldani a képeknek gömbfelületre való vetítését úgy, hogy közben geometriailag ne torzuljanak. Ehhez kezdetben mechanikus torzító állványt, később számítógépes módszert használtunk. Az utóbbi években csak digitális képfeldolgozással foglalkoztam.
Fotós múltam nagy részét inkább a tudományos fényképezés tette ki. Most már csak hobbiból fényképezek, a családomról, utazásaimról, és az élet szépségeiről készítek képeket. Ügyesen fotózok, de nem tartom magam „fotóművésznek”.